A történetek segítik a megértést
Évekkel ezelőtt mediáltam két férfi esetét.
Egy általánosnak mondható közlekedési szituációban keveredtek konfliktusba egymással. A vitát erőszak kísérte súlyos sérülést okozva. Az esetnek büntetőjogi következménye lett.
A sértett pár hét alatt felépült a sérüléséből, de értetlenül állt a szituáció előtt. Meglepte és megrémítette az elkövető hirtelen és mindent elsöprő indulata. A kommunikációjukban érezhető volt a feszültség, nehezükre esett végighallgatni egymást.
A felelősség nem volt kérdéses, az elkövető mégis hihetetlen mély sértettséggel volt jelen a beszélgetésben. Folyamatosan a sértett szituációban elhangzott kijelentéseit ismételgette, konkrétan a "k. anyádat" kifejezést sérelmezte. A sértett nem igazán értette, hogy hogyan magyarázható ezzel a cselekménye. A férfin azonban érezhető volt, hogy ez sokkal személyesebben érintette, így megkértem, hogy beszéljen arról, mit is jelent számára ez az általánosnak mondható szidalmazás. A terhelt pedig elkezdte történetét.
Feltárta előttünk gyermekkorának nehézségeit, hogy hogyan küzdött meg azzal, hogy édesapja elhagyta őket. Egyetlen támasza édesanyja volt, aki egyedül és rendkívül nehéz körülmények között nevelte fel és segítette őt abban, hogy ma teljes életet élhessen. Édesanyja iránt mérhetetlen szeretetet és hálát érzett, akit azonban az esetet megelőző napokban elveszített. Úgy érezte, hogy a fiatalember a kijelentésével az ő emlékét gyalázza meg, a veszteség és a fájdalom érzései elborították és képtelen volt kezelni indulatait.
A történet végén felnézett, vett egy nagy lélegzetet és bocsánatot kért a sérülésért, amit a sértettnek okozott. A sértett, aki végig figyelmesen és érdeklődve hallgatta a történetét, halkan részvétét fejezte ki.
A terhelt megköszönte, hogy meghallgattuk, érezhetően hatalmas feszültségtől szabadult meg és vállalta, hogy jóváteszi a sértettnek okozott sérelmet. Miután le tudta tenni feszültségét és értő figyelmet kapott tőlünk, képessé vált valóban elismerni felelősségét és őszinte sajnálatát kifejezni, valamint levonni a tanulságokat, hogy mennyire el tudják vinni az érzései.
Önmagában az erőszakos tettet semmi sem teszi elfogadhatóvá, azonban ha ismerjük a történeteket, ha teret adunk azok elmondására és meghallására, érthetőbbé válik a szituáció mindenki számára. A történeteken keresztül olyan ismeretekre tehetünk szert, amelyek által a sérelmek is megelőzhetővé válnak.