Resztoratív eszközökkel a fenntarthatóságért
𝐓𝐞 𝐦𝐢𝐭 𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐬𝐳𝐭𝐚𝐧𝐚́𝐥, 𝐡𝐚 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧 𝐦𝐢𝐧𝐢𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐫𝐢𝐮𝐦𝐨𝐭 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐧𝐞 𝐚𝐥𝐚𝐤í𝐭𝐚𝐧𝐢 𝐞́𝐬 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧𝐭 𝐚𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐞𝐢 𝐚𝐥𝐚́ 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐞 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐥𝐧𝐮̈𝐧𝐤?
Számomra a válasz egyértelmű: 𝐊𝐎̈𝐑𝐍𝐘𝐄𝐙𝐄𝐓𝐕𝐄́𝐃𝐄𝐋𝐌𝐈.
A beruházások, a projektek, a fejlesztések, az oktatás, az igazságszolgáltatás és a sok-sok cél, amelyek tematizálják a mindennapjainkat csak az egészséges környezethez való alapvető emberi jog figyelembevételével lenne megvalósítható.Lehet, hogy megdöbbentő, de az ENSZ még csak pár nappal ezelőtt, július 28.-án nyilvánította egyetemes emberi joggá a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való hozzáférést.
Egyben megállapította azt a tényt is, hogy bármely más emberi jog csak a tiszta, egészséges és fenntartható környezet biztosításával élhető meg és érvényesíthető. Bízzunk abban, hogy e döntés valódi hatással lesz a kormányok döntéseire.
Eközben az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa a fenntartható fejlődés kérdéseiről is tanácskozott. A szakértők szerint a világ továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe, a COVID-19 világjárványtól a klímaválságon és háborúkon át a növekvő egyenlőtlenségig és megosztottságig.
A járvány miatt az országok rövid távú intézkedéseket alkalmaztak, azonban több, mint 4 milliárd ember számára nem maradt szociális védelem 2020-ban és 95 millióan élnek mélyszegénységben. Az ENSZ ezen szakadékok strukturális és fenntartható módon történő lezárását tűzi ki célul az elkövetkezendő években, kimondva, hogy ahhoz, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzések elérhetővé váljanak a társadalmi szakadékokat, a kialakult eltávolodást, szociális szakadást is fel kell számolni.
Ennek elérése érdekében az ENSZ konzultációs státuszban lévő nemzetközi szervezetei számára is lehetővé tette, hogy javaslatokkal éljenek.
A 130 szervezet között a European Forum for Restorative Justice is élt ezzel a lehetőséggel. A Forum egy olyan nemzetközi hálózat, amely kutatási tevékenységgel, szakpolitikai javaslatokkal és módszertani fejlesztéssel igyekszik megerősíteni, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás mindenki számára és bármely helyzetben, esetben elérhetővé váljon.
Bár a helyreállító igazságszolgáltatás elsődlegesen igazságszolgáltatás-orientált megközeltíés, amelyet bűncselekmények, szabálysértések, egyéb konfliktusok esetén a sérelmek helyreállítása céljából alkalmazunk, a resztoratív szemlélet és a módszerek a közösségi traumák, külső stresszorrok feldolgozásában is támogatást nyújtanak. A resztoratív szemlélettel dolgozó szakemberek a COVID-19 utóhatásainak a feldolgozására is alkalmazni kezdték eszközeiket. Támogató légkört teremtettek, amely alatt pl. az egészségügyi dolgozók megélhették, hogy terheik és problémáik közösek és nehéz érzéseikkel sincsenek egyedül. Egy félelmekkel és veszteségekkel teli, feszített munkatempóban külön nekik dedikált néhány óra rendkívül sokat ad, amely során kapcsolódhatnak és megoszthatnak érzéseket, gondolatokat, nehézségeket, reményeket, valamint közösen gondolkodhatnak azon, hogy a megváltozott keretek között, hogyan tudják támogatni, segíteni egymás munkáját.
Ezt mi is megtapasztalhattuk, amikor pl. egy olyan csapatnak teremtettünk lehetőséget érzéseik és szükségleteik megosztására, akik heteken keresztül kitartóan igyekeztek segíteni a hazánkba érkező ukrán menekülteknek (bővebben itt).
Ezen tapasztalatokból kiindulva a helyreállító igazságszolgáltatás keretet biztosíthat arra, hogy természeti károk esetében, a felelősök a közvetlen érintettekkel együtt, őket meghallgatva és a szükségleteikre reagálva legyenek képesek helyreállítani a keletkezett sérelmeket és tervezhessenek újra.
Sok esetben ugyanis olyan megoldásokkal próbálnak jóvátételt nyújtani, amelyek feltételezéseken alapulnak és nem szolgálják feltétlenül a helyiek érdekeit, szükségleteit, mert nem fordítanak időt és energiát azok megismerésére.
A Fórum javaslatában kifejtette meggyőződését, miszerint, a helyreállító igazságszolgáltatás szerves részét képezheti, az ENSZ 2030-ig szóló tervének. Hiszen a helyreállító igazságszolgáltatás elősegíti a párbeszéd formáit a közösségeken belül és az egyének között hogy közösen cselekedjünk bolygónk megőrzése és helyreállítása érdekében, ami elkerülhetetlenül egészségünket, családunkat és megélhetésünket is érinti.
A kormányok és az ENSZ intézményei proaktívabb szerepet kell, hogy vállaljanak a helyreállító igazságszolgáltatás előmozdításában, amely nemcsak a bűnözésre, hanem a válsághelyzetekre is képes reagálni.
A környezeti helyreállító igazságszolgáltatás egy olyan új látásmódot kíván nyújtani, amely támogatásával az emberek harmonikus, helyreállító kapcsolatot élhetnek meg a természettel és egymással.
