Resztoratív szemlélet az intézményekben? II.- Mi az a helyreállító igazságszolgáltatás?
2022 őszén írtam a Békés Iskolák Közössége számára egy 4 részes sorozatot, amelynek második része olvasható ebben a bejegyzésben.
A helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás az 1970-es években, a büntető igazságszolgáltatási rendszeren belül jelent meg, elsődlegesen a fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazott szankciók alternatívájaként. Néhány évvel később a resztoratív szemlélet és eszközei átfogó, közösség és attidűdformáló hatását érzékelve, kilépett az igazságszolgáltatás kereteiből és a társadalomtudományok más területére is átterjedt. Elsőként az oktatási intézményekben jelent meg, az iskolai fegyelem támogató módú fenntartásának eszközeként a zéró tolerancia alkalmazásával szemben. Hazánkban is vannak resztoratív szemléleten alapuló gyakorlatok, azonban hatásaihoz viszonyítottan jelentősége és széles körben történő elterjedése alacsony, aminek indoka lehet az ismeretek hiánya és a fegyelmezés poroszos, büntető szemlélete miatt.
Mi az a helyreállító igazságszolgáltatás?
Egy olyan szemlélet és keretrendszer, amely alapvető értékek és alapelvek mentén, a felmerülő szükségletekre fókuszálva, támogatóan válaszol a bűncselekményekre, a helytelen viselkedésekre, konfliktusokra vagy károkra.
Alapvetése, hogy a sérelemokozás, a helytelen viselkedés elsődlegesen az emberek és a kapcsolatok megsértése, nem pedig törvényszegés vagy valamely szabály semmibe vétele.
Alapvető értékei a tisztelet, a felelősség és a kapcsolat.
Elsődlegesen a kapcsolatok helyreállításán dolgozik, a sérelem jóvátételével is ennek eszközéül szolgál.
Céljai:
(1) Felelősségvállalás: A resztoratív eszközök lehetőséget biztosítanak a szabályszegőknek arra, hogy felelősséget vállaljanak azokkal szemben, akiket megsértettek, és lehetővé teszik számukra az általuk okozott károk helyreállítását.
(2) A közösség biztonsága: A helyreállító igazságszolgáltatás felismeri, hogy a közösség biztonságra törekszik, ezért olyan stratégiák kialakításán dolgozik, amelyek kapcsolatokat építenek ki, és felhatalmazzák a közösséget arra, hogy felelősséget vállaljon tagjai jóllétéért. A közösség tagjai részesévé és támogatójává válhatnak a helyreállítás folyamatának, minden érintett oldalán.
(3) Kompetenciafejlesztés: A helyreállító igazságszolgáltatási eszközök fejlesztik a szociális készségeket, kezelik azokat a mögöttes tényezőket, amelyek a fiatalokat agresszív magatartásra késztetik, és mindenek előtt a fiatalok erősségeire építenek.
Az oktatási intézményhez kapcsolódóan felmerülő konfliktusok kezelése során, minden érintett érdekében érdemes a resztoratív szemlélettel és annak eszközeivel keresni a megoldásokat.
Törekedni kell az iskolai fegyelmi eljárások, valamint az azt megelőző egyeztető eljárások resztoratív szemléletű lefolytatására.
A kortárs bántalmazás (bullying) kezelése során szintén fontosak a helyreállító eszközök, azonban tekintettel arra, hogy a bullying nem egy kiegyenlített erőviszonyok alapján létrejövő konfliktus, annál összetettebb jelenség, így kezelése is összetettebb megoldásokat, protokollokat igényel.
A Békés Iskolák Program is resztoratív eszközökkel dolgozik, amikor a konfliktusok rendezésére keresi a válaszokat. A Program resztoratív modulján keresztül a pedagógusok számára ezen eszközök megismerésére és elsajátítására nyílik lehetőség.
