Trash média - Trash politika

A trash az elmúlt évtizedek alatt a kultúra egyik meghatározó irányzatává vált. 

A trash média a médiatartalmak azon típusára utal, amelyek szándékosan bulvárosak, provokatívak, vagy alacsony színvonalúak annak érdekében, hogy minél több figyelmet és kattintást generáljanak. Némelyek szerint elterjedése a társadalom számlájára írható, hogy az emberek igényei változtatták át elsőként a filmkészítés, az irodalom, és később a média szereplőinek munkásságát. 

Az alapján, ahogyan én látom a világot könnyebb azonosulnom azzal a magyarázattal, amely inkább a termékek készítőinek felelősségét (is) firtatja. Habár "a minőség hiányát a piac igényei határozzák meg, a hiányt maga a média generálja. Az újságban az olvasó saját belátása szerint szelektálhat a hírek között, de a televízióban, rádióban nem. A sorrendet a szerkesztők határozzák meg, a néző pedig készen kapja az önkényesen fontosnak ítélt információkat." "A feszültség levezetése, a kikapcsolódás és szórakozás iránti igény egy fárasztó nap után könnyen az agybutító műsorok felé terelheti a pihenni vágyó emberi elmét, ... A nem megfelelő műsorok nézése könnyen a szexuális erkölcsök lazulásához, a helytelen értékrend követéséhez, az erőszak nagy irányú kiterjedésének elfogadásához és a hagyományos értékek háttérbe szorításához vezethet, és ami mindebben a legrosszabb, hogy mindezt az ember tudatosan észre sem veszi."

A közösségi platformok és a televízió is elénk tolja ezeket a tartalmakat, amelyek vírusként terjednek, kihasználva hogy az emberi természet kapcsán a kárörvendés is egy túlélési mechanizmus és sokak számára a könnyebb út a saját nehézségekkel való megküzdés terén. Ez pedig a legnehezebb helyzetben lévő személyek sorsát is nagymértékben alakította.

"𝐊𝐨𝐫𝐚́𝐛𝐛𝐚𝐧 𝐮́𝐠𝐲 𝐠𝐨𝐧𝐝𝐨𝐥𝐭𝐚𝐦, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐫𝐨𝐬𝐬𝐳 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐳𝐞𝐭𝐮̋ 𝐭𝐚́𝐫𝐬𝐚𝐝𝐚𝐥𝐦𝐢 𝐜𝐬𝐨𝐩𝐨𝐫𝐭𝐨𝐤 𝐭𝐚𝐠𝐣𝐚𝐢𝐭𝐨́𝐥 𝐧𝐢𝐧𝐜𝐬 𝐦𝐢𝐭 𝐞𝐥𝐯𝐞𝐧𝐧𝐢, 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐛𝐚𝐝𝐬𝐚́𝐠𝐮𝐤𝐚𝐭, 𝐡𝐚 𝐛𝐮̋𝐧𝐜𝐬𝐞𝐥𝐞𝐤𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐭 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐧𝐞𝐤 𝐞𝐥. 𝐊𝐞́𝐬𝐨̋𝐛𝐛 𝐫𝐚́𝐣𝐨̈𝐭𝐭𝐞𝐦, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐯𝐚𝐧 𝐦𝐞́𝐠 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐦𝐢 "𝐤𝐢𝐧𝐜𝐬𝐮̈𝐤": 𝐚𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐢 𝐦𝐞́𝐥𝐭𝐨́𝐬𝐚́𝐠𝐮𝐤. 𝐀 𝐬𝐢𝐤𝐞𝐫 𝐡𝐚𝐠𝐲𝐨𝐦𝐚́𝐧𝐲𝐨𝐬 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐨̋𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐢 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐢𝐬 𝐧𝐞𝐦 𝐚́𝐥𝐥𝐧𝐚𝐤 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐮𝐤𝐫𝐚 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐞𝐥𝐤𝐞𝐳𝐞́𝐬𝐫𝐞, 𝐝𝐞 𝐚 𝐛𝐮̋𝐧𝐞𝐥𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐞́𝐬 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐢𝐥𝐥𝐞𝐠𝐚́𝐥𝐢𝐬, 𝐝𝐞 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐧 𝐡𝐚𝐭𝐞́𝐤𝐨𝐧𝐲 𝐞𝐬𝐳𝐤𝐨̈𝐳 𝐚 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐬𝐳𝐞𝐫𝐳𝐞́𝐬𝐫𝐞: 𝐥𝐞́𝐭𝐞𝐳𝐢𝐤. 𝐀 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐨̋𝐝𝐞́𝐬 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 "𝐦𝐞𝐠𝐧𝐲𝐢𝐭𝐨𝐭𝐭" 𝐞𝐥𝐨̋𝐭𝐭𝐮̈𝐤 𝐞𝐠𝐲 𝐦𝐚́𝐬𝐢𝐤 "𝐦𝐨𝐛𝐢𝐥𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐢" 𝐜𝐬𝐚𝐭𝐨𝐫𝐧𝐚́𝐭 𝐢𝐬: 𝐚 𝐦𝐞́𝐝𝐢𝐚 𝐭𝐫𝐚𝐬𝐡-𝐦𝐮̋𝐬𝐨𝐫𝐚𝐢𝐭. 𝐄𝐳𝐞𝐤 𝐚 𝐦𝐮̋𝐬𝐨𝐫𝐨𝐤 𝐡𝐢́𝐯𝐣𝐚́𝐤 𝐨̋𝐤𝐞𝐭, 𝐚 𝐬𝐢𝐤𝐞𝐫 𝐞́𝐬 𝐚 𝐩𝐞́𝐧𝐳𝐬𝐳𝐞𝐫𝐳𝐞́𝐬 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐨̋𝐬𝐞́𝐠𝐞́𝐭 𝐤𝐢́𝐧𝐚́𝐥𝐣𝐚́𝐤 𝐚𝐳𝐞́𝐫𝐭, 𝐡𝐚 𝐨̈𝐧𝐤𝐞́𝐧𝐭 𝐟𝐞𝐥𝐚𝐝𝐣𝐚́𝐤 𝐦𝐞́𝐥𝐭𝐨́𝐬𝐚́𝐠𝐮𝐤𝐚𝐭." - Kerezsi Klára - A párbeszéd hatalma (2018)

A műsorok összeállítói direkt módon szerveznek be tehetséggel kevésbé rendelkező, ellenben kárörvendésre okot szolgáltató személyeket, akik számára az a pár másodperces hírnév egész életük legmeghatározóbb élményévé válik, kisebb haszonszerzésért cserébe. Mindezek semmilyen módon nem segítik ezeknek a személyeknek a felemelkedését, sőt még tovább feszíti a velük szemben fennálló ellenérzéseket, kritikákat, gyűlöletet. A trash média a nézettség és eladhatóság érdekében elképesztő mértékű rombolást végez. A mindenkori államvezetésnek és a többségi társadalomnak kellett volna időben reagálni és kijelenteni, hogy mások emberi méltóságának kihasználása nem megengedhető. De nem ez történt…

Amint az emberek saját videókat kezdtek el feltölteni megalázott polgártársaikról átléptünk egy újabb határt. A médiumok feltették a kezüket és könnyedén jelentették ki, hogy az embereknek erre van igénye, ők csak ennek igyekeznek megfelelni. Ezt a narratívát a többségi társadalom is átvette. A "trash" beszivárgott a mindennapjainkba, a közösségi platformok nagy része ma már erre épül és a másik méltóságával való kufárkodás, az annak sértését eszközként felhasználó haszonszerzés alakítja a kommunikációt. A trash média nagymértékben hozzájárul(t) a megalázó magatartások elfogadásához, ezáltal a társadalmi megosztottság fennmaradásához és szakadékok szélesedéséhez. És ez a hatása egyre csak növekszik. 

Ezzel egyenes út vezetett oda, hogy a politizálás és a közbeszéd is ezekre az alapokra helyeződjön. Bár nincs ilyen kifejezés, de azt hiszem nem áll távol, ha trash-nek hívjuk a jelenünk meghatározó politikai kommunikációját is. 

A trash média jellemzői alapján elég lenne csak kicserélni a média szót a politikára és megkapjuk a jelenkori közbeszéd leírását. 

Ha elhisszük, hogy a világ erre halad, hogy az emberek ebbe az irányba "fejlődtek", hogy nincs mit tenni, akkor ez a jelenség tényleg megállíthatatlan lesz. Önmagunkat megvédhetjük azáltal, hogy nem nézzük ezeket a tartalmakat, kivonulhatunk a közélet színtereiről. Szükséges is az eltávolodás valamilyen mértékben. De miközben önmagunkat védjük számolunk kell azzal, hogy ettől még a körülöttünk lévő világ tovább változik és ez a változás ránk is hatással lesz. Miközben a saját védelmünk érdekében cselekszünk a mások iránti felelősségvállalás értékéről se mondjunk le. 

Konfliktusokkal foglalkozom, közösségekkel, közösségépítéssel. Számomra a legfontosabb mozgatóerő a hit, hogy a kommunikáció eszközeivel és a resztoratív szemlélet nyújtotta értékek mentén az emberek közelebb kerülhetnek egymáshoz és, hogy alapvetően az ember együttműködni képes, egymásért is tenni vágyó élőlény. Hiszem, hogy a közösség egészséges működése és előrehaladása az egyén, azaz önmagunk boldogulásának is a záloga és ez kölcsönösségen alapul. Tény, hogy a személyek nem egyforma lehetőségekkel és készségekkel rendelkeznek, de hiszem, hogy az egymásra-figyeléssel minden személy értékes tagjává válhat közösségének. 

Amikor hagyjuk a trash tartalmakat terjedni, elhisszük az abban látottakat és elhisszük a másik "menthetetlenségét", akkor számomra ez az egymásráfigyelés tűnik el. 𝐀𝐦𝐢𝐤𝐨𝐫 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐚𝐳𝐭 𝐥𝐚́𝐭𝐨𝐦, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚𝐳𝐨𝐤 𝐚 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐞́𝐥𝐲𝐞𝐤, 𝐚𝐤𝐢𝐤𝐧𝐞𝐤 𝐩𝐞́𝐥𝐝𝐚́𝐭 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐞 𝐦𝐮𝐭𝐚𝐭𝐧𝐢𝐮𝐤 𝐞́𝐩𝐩 𝐞𝐳𝐳𝐞𝐥 𝐚 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐞́𝐥𝐲𝐞𝐬𝐤𝐞𝐝𝐨̋, 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚́𝐬 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐞́𝐥𝐲𝐞́𝐭 𝐞́𝐬 𝐦𝐞́𝐥𝐭𝐨́𝐬𝐚́𝐠𝐚́𝐭 𝐬𝐞́𝐫𝐭𝐨̋ 𝐤𝐨𝐦𝐦𝐮𝐧𝐢𝐤𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐯𝐚𝐥 𝐝𝐨𝐥𝐠𝐨𝐳𝐧𝐚𝐤 𝐭𝐮𝐝𝐚𝐭𝐨𝐬𝐚𝐧 𝐚 𝐜𝐞́𝐥𝐣𝐚𝐢𝐤 𝐞𝐥𝐞́𝐫𝐞́𝐬𝐞́𝐞́𝐫𝐭, 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 𝐟𝐞𝐬𝐳𝐢́𝐭 𝐚 𝐡𝐚𝐥𝐥𝐠𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐦 𝐦𝐢𝐚𝐭𝐭𝐢 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥𝐨̋𝐬𝐬𝐞́𝐠.

Emberként és szakemberként is meg kell fogalmaznom a félelmemet, hogy ezzel a konfliktusok olyan mértékű eszkalálódását fogjuk tapasztalni az emberek között, amelynek következményei beláthatatlanok. Ami eddig gát volt, most felszakadhat. 𝐀𝐳 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐢 𝐦𝐞́𝐥𝐭𝐨́𝐬𝐚́𝐠 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠, 𝐚𝐦𝐞𝐥𝐲 𝐚 𝐥𝐞𝐠𝐚𝐥𝐚𝐩𝐯𝐞𝐭𝐨̋𝐛𝐛 𝐞́𝐬 𝐥𝐞𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐣𝐨𝐠, 𝐞́𝐬 𝐚𝐦𝐞𝐥𝐲 𝐯𝐞́𝐝𝐞𝐥𝐦𝐞 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐚𝐧𝐧𝐲𝐢𝐮𝐧𝐤 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐤𝐞 𝐞́𝐬 𝐟𝐞𝐥𝐚𝐝𝐚𝐭𝐚 𝐢𝐬, 𝐧𝐞𝐦𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛𝐢 𝐯𝐞́𝐝𝐞𝐥𝐦𝐞𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐞́𝐥𝐯𝐞𝐳 𝐦𝐚𝐣𝐝, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚́𝐫𝐮𝐜𝐢𝐤𝐤𝐞́ 𝐯𝐚́𝐥𝐢𝐤 𝐞́𝐬 𝐞𝐥𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐭𝐞𝐥𝐞𝐧𝐞𝐝𝐯𝐞 𝐦𝐚𝐠𝐚́𝐫𝐚 𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝. 

#trashmedia #felelősségvállalás #resztorativszemlélet